castellum
pannonicum
pelsonense

Keszthely-Fenékpuszta

késő-római erődje

Régészeti park

Keszthely-Fenékpuszta mint régészeti park?

Keszthely-Fenékpuszta műemlékvédelmi szempontból is központi szerepet játszik: a közel 15 hektáros terület ma nagyrész beépítetlen, éppúgy, mint az erőd közvetlen környéke, ami ideális lehetőséget nyújt a régészetileg ismert építészeti struktúrák bemutatására, Xanten, Saalburg és Carnuntum példája nyomán. Az erőd területi struktúrája ma egy, az erőd területét diagonálisan átszelő út miatt erősen zavart. Ezen túl az erőd egy műemlékvédelmi egységet képez a 17. században épült Festetics-épületegyüttessel. A tervezői és strukturális kihívás abban rejlik, hogy miképp lehet a régészeti objektumok bemutatását és ezeket az épületeket egy harmonikus egységgé alakítani. Az eddigi tervek a Festetics-emlékek kapcsán főleg a turisztikai aspektust helyezték előtérbe, kiegészítve azt az erőd egyes részeinek újjáépítésével. Keszthely város 1985-ös kiírása újabb tervet tartalmazott, melyek egyik érdekessége a parti részek strandi használata volt. Keszthely-Fenékpuszta egy egyedülálló lehetőséget jelent, és a jövőben több nézet összekötését teszi lehetővé: egy gazdasági koncepció mellett egyenértékűként érvényesíthetők itt didaktikus-muzeológiai, műemlékvédelmi és tudományos tervek és érdekek is. Jelenleg egy német-magyar kutatási program eredményeként újabb rekonstrukciós tervek készülnek.